A noni tradícionális felhasználása

A nonit az európaiak bejöveteléig szélesebb körben használták, mint bármely más orvosi felhasználású növényt [1] és a világban számos kultúrájában közismert orvosságként dokumentálták a felhasználhatósági körét.

A Marquesas-szigeteken a noni gyógyító tulajdonságai szorosan összefüggtek a test-tetoválási szokásokkal. A tetoválás annnyira fájdalmas és veszélyes volt, hogy sokan meghaltak az alkalmazása során. Azok, akik túlélték, a noni növény részeit használták, hogy felgyorsítsák a gyógyulási folyamatot, majd a rituális szertartásokon a nonit az isteneknek ajánlották fel. [2]

Az egyik tongai ősi legendában a halál istennője megöli Mauit, a félistent. Mauit egy olyan szertartáson keltették életre, melynek során a noni cserje leveleit a testére helyezték. [3]

A Csendes-óceán gyarmatosítói előtti időből vannak arról feljegyzések, hogy a nonit Indiában egészséget megőrző orvosságként ismerték.

A noni egyike a csendes-óceáni térség legfontosabb gyógynövényeinek, a gyökere, a kérge, a levele, a rügye és a gyümölcse igen sokféle egészségügyi problémára nyújtott gyógyírt. A törzs egy részét a skorpióhal szúrásának kezelésére használták. A gyerekekkel is megetették a noni levelét, mely A-vitaminhiány kezelésére szolgált. Halat és más táplálékot csomagoltak a noni levelébe, mielőtt a a földbe ásott sütőbe berakták őket. A noni növény különféle részeit ruhafestékként használták, meg éhínség esetén táplálékként is. [4]

"A noni növény kérge egy vörös, a gyökere egy sárga színű festéket tartalmaz, melyet festékként használtak. A csoportgyümölcsből egy átható szagú olajat vontak ki, melyet a hajas fejbőr élősködői ellen használtak. Az érett gyümölcsöt meleg borogatásként használták. A gyümölcslevet egy gyógyital részeként használták, melynek aumiki ’awa a neve, ezt a tuberkulozis gógyításaként használták, valamint a másik italt, az aumiki nonit az ’awa nevű betegség kellemetlen tüneteinek kezelésére. Az érett gyümölcsöt akár nyersen, akár főzve is felhasználták éhínségben." [5]

1. Whistler WA. (1985). A Cook-szigetek hagyományos és növényi gyógyszerei. J Ethnopharm 13: 239-80.
2. Crawford, P. (1993). A szél nomádjai. London: BBC Books. p. 175.
3. Neal, M. (1965) Hawaii kertek. Hawaii: Bishop Museum Press. p. 804.
4. Clarke, W.C., Thaman, R.R. Óceánia trópusi erdeinek mezőgazdasága:a fenntartható rendszerek. New York: University Press. Appendix. http://www.unu.edu/unupress/unupbooks/80824e/80824E0r.htm.
5. University of Hawaii at Manoa. Noni Web Site: http://libweb.hawaii.edu/libdept/scitech/agnic/noni.html