Noni

Botanika
Botanika:

Botanikai meghatározás



Tudományos név: Morinda citrifolia L.
Rubiaceae (Rubioideae) család

A noni a Csende óceáni térség legjelentősebb gyógynövénye, melynek szinte minden részét (a gyökerét, a kérgét, a levelét, a gyümölcsét és a magját is) használják az őslakosok évezredek óta saját egészségük karbantartása érdekében. [3] A gyümölcs préselt levét nagyon sokan fogyasztják mivel bizonyítottan véd a különféle fertőzések ellen és segítségével megelőzhető nagyon sokféle betegség kialakulása.

A noni fa képes akár 19 méter magasra is megnőni, törzse egyenes, vastag, az ágakat az év 365 napján keresztül mélyzöld, 2-3 tenyérnyi méretű, ellipszis alakú levél borítja be, virágja fehér színű, csőszerű, a végén trombita módjára szétnyíló, ovális formájú. A gyümölcs színe az érettségi fok függvényében a mélyzöldtől a sárgába megy át. A Tahitin termő gyümölcs hosszanti mérete elérheti, sőt meg is haladhatja a 12 cm-t. A magok a rízsszemnél kisebb méretűek, vörösesbarna színűek, háromszög formájúak. A magok egyik vége egy ún légzsákban záródik, biztosítva, hogy vízbe pottyanva sem süllyed el. Kereskedelmi mennyiséget szinte csak a polinéz szigetvilágban dolgoznak fel belőle. [2]

Általános információk:
A növény szinte mindenhol képes gyökeret ereszteni, a tengerpart mentén, az őserdők mélyén, a hegyoldalakon és síkságokon, de még vulkáni talajon is.

A noni egy igen masszív növény, megtűri a szélsőséges időjárási és környezeti tényezőket is, így tökéletesen érzi magát nedves vagy száraz vidéken, savas, alkáli vagy sós környezetben egyaránt.

Francia-Polinézia térségében már évszázadok óta hatalmas kiterjedésű noni erdők találhatóak, a Dél-Csendes óceáni térségben és a Hawaii szigeteken elterjedése csak az elmúlt évszázad során volt jellemző.

A noni ma már elterjedt a trópusi Ázsiában, Ausztráliában, Hawaii-n, a Marshall és Gilbert szigeteken, érdekes módon a Csendes óceán keleti részén kevésbé honos. [4]

A noni fa megtalálható a Hawaii, a Tahiti és a Tongai mitológiában is. (Lásd még: Tradícionális felhasználás).

A nonit hívják még 'parti buzérszeder'-nek, 'Indiai buzérszeder'-nek és más neveken is találkozhatunk vele. (Lásd még: Noni világszerte).

A Karib-tengeri államok a nonival tervezik beültetni a homokdűnéket, hogy a hurrikánok okozta környezetvédelmi károkat mérsékeljék.

A noni kémiai összetevői (Lásd Noni gyümölcs) magyarázatot adnak a gyümölcs egészségmegőrző képességeire.


Referenciák

  1. The New York Botanical Garden. Rubiaceae of the New World. Retrieved January 27, 2005, from http://www.nybg.org/bsci/res/MORINDA.HTML
  2. Wang MY et al. Morinda citrifolia (Noni): A literature review and recent advances in Noni research. 2002 Dec; 23 (1 2): 1127 -1141
  3. Clarke, W.C., Thaman, R.R. Agroforestry in the Pacific Islands: Systems for Sustainability. New York: University Press. Appendix. http://www.agroforestry.net/pubs/Multspec.pdf